Vyhľadávanie

rozšírené vyhľadávanie ...

Aktuálne počasie

dnes, piatok 19. 10. 2018
16 °C 8 °C
sobota 20. 10. 16/7 °C
nedeľa 21. 10. 10/4 °C
pondelok 22. 10. 10/-5 °C

Sviatok

Dnes je 19.10.2018

Meniny má Kristián, Christián, Izák, Christiána, Kristiána

Zajtra má meniny Vendelín, Eunika, Vendelína

Návštevnosť

Návštevnosť:

ON LINE: 1
DNES: 75
TÝŽDEŇ: 1240
CELKOM: 179126

Exporty do RSS

RSS 0.91 RSS 1.0 RSS 2.0 Atom 1.0

Navigácia

Obsah

Reformovaná kresťanská cirkev

Reformovaná kresťanská cirkev

REFORMOVANÁ KRESŤANSKÁ CIRKEV NA SLOVENSKU
CIRKEVNÝ ZBOR   S L A V E C   

SZLOVÁKIAI REFORMÁTUS KERESZTYÉN 
ANYAEGYHÁZKÖZSÉG   S Z A L Ó C

Lelkészi Hivatal: 049 11 Slavec č. 79
IČO: 31967922
Bankszámla: 0511185203/0900
Telefon: 058/7922009 - lelkészi hivatal
                0948 744469 - gondnok 
e-mail: starosta@slavec.sk - gondnok 

Lelkipásztor:
Nt. Mgr. ANDRÉ János
Lakcím: 049 52 Silica č. 2
Tel.: 058/7901170, 0905 230559
e-mail: andrejancsi@freemail.hu 
              annijancsi@post.sk 

Beosztott lelkész:
Nt. Mgr. NYÉKY Miklós
Lakcím: 048 01 Rozsnyó, M.R.Štefánika 1
Tel.: 0918  212184 
e-mail: arsnova1983@gmail.com

SZALÓCI ANYAEGYHÁZKÖZSÉG:

GONDNOK:
BORZY Bálint, Szalóc 112


PRESBITEREK:

1. AMBRÚS Gézáné, Szalóc 127
2. özv. CSEFO Sándorné, Szalóc 107
3. FERENCZ Tamás, Szalóc 97
4. HURÁK Jánosné, Szalóc 108
5. id. JÁNÓ Géza, Szalóc 83
6. KLOBUŠNÍK Vladimírné, Szalóc 93
7. LŐRINCZ Margitka, Szalóc 132
8. MÁZIK Józsefné, Szalóc 31
9. PAVLÍK Jánosné, Szalóc 90 
10. RÁKAY Csaba, Szalóc 22 
11. VIDINSZKY István mérnök, Szalóc 104


PÓTPRESBITEREK:

1. BARTÓK Gyuláné, Szalóc 
2..HURÁK Ottóné, Szalóc 34 
3. JÁNÓ Gézáné, Szalóc 83
4. özv. KOVÁCS Józsefné, Szalóc 33
5. RÁKAY Csabáné, Szalóc 22
6. SZLABY István, Szalóc 91 

  
VÍGTELKEI LEÁNYEGYHÁZKÖZSÉG:

GONDNOK:
BOKROS Gyula, Vígtelke 3


PRESBITEREK:

1. özv. BUKÓ Józsefné, Vígtelke 31
2. MÁTÉ Gábor, Vígtelke 10 
3. MÁTÉ Gáborné, Vígtelke 10


PÓTPRESBITEREK:

1. özv. BENE Jánosné, Vígtelke 5
2. özv. TURZÁK Mihályné, Vígtelke 46


TISZTELETBELI GONDNOK:

1. özv. BORZY Bálintné, Szalóc 112


TISZTELETBELI PRESBITEREK:

1. özv. BENE Benjáminné, Szalóc 4
2. özv. GYÖRGY Gézáné, Szalóc 99
3. özv. GYÖRGY Istvánné, Szalóc 111
4. özv. HANK Gyuláné, Szalóc 10


Rendszeresen tartott alkalmaink:

- Vasárnapi istentiszteletek - 10,00 órai kezdettel Református templom Szalóc
   11,00 órai kezdettel  - kéthetente Református templom Vígtelke
- Bibliaórák - októbertól - márciusig szerda este 18,00 órai kezdettel Parókia gyülekezeti terem Szalóc   
 

A szalóci református egyház története:

A hatalmas Bebek család és a herceg Eszterházyak által uralt kisközség a rozsnyói járásban a Sajó jobbpartján fekszik. A szalóci református egy-ház alapításának ideje – forrásmunkák hiányában – pontosan nem határozható meg. Annyi azonban elfogadhatónak látszik, hogy lassan, észrevétlenül terjedtek el itt a külföldi nagy reformátorok tanai, de róm. kat. egyház kötelékéből nyíltan ki nem lépett sokáig. 1529-ben jött Gömörbe Fischer András reformátor, s főleg ezen vidéken tanított Luther tanainak szellemében egészen 1542-ig, amikor is Bebek Ferenc, az erőszakos várúr elfogatta. Utódja, Lendischer György – bár félt Bebek üldözésétől – a prot. vallás terjesztésével fel nem hagyott.

Ebben az időben került Szádvár, Krasznahorka és Pelsőc urának, Bebek Ferencnek az udvarába Patóchy Zsófia, mint fiának a felesége, aki egészen megnyerte apósát az új hit számára. Hogy melyik új hitnek? Bizonyára a helvétnek, hiszen Luther követőinek állhatatos üldözője volt. 1552-ben a szomszédos Gombaszögön a vörös barátok kolostora lerombolta-tott, a barátok elkergettettek, a környék ura protestáns hitre tért, s a „cuius regio, eius religio” elv alapján Szalóc község is protestánssá lett. Hogy voltak helvét hitvallásúak Rozsnyó vidékén, mutatja az a tény is, hogy a „murányi fraternitásnak /ág. ev. esperesség/, semmi közük. Ezen feltevésekből kiindulva a szalóci ref. egyház megalapításának ideje

1540 – 1560-ra tehető, s alapítója valószínűleg  Patóchy Zsófia apósa, Bebek Ferenc volt.

Szalóc kezdetben Berzéte fíliája volt. A korábbi feljegyzések alapján biztosan mondhatjuk, hogy Szalóc 1657-től külön anyaegyház, s hozzá lett csatolva Vígtelke, mint leányegyház. Egy 1886-ból származó statisztika alapján a következőkképpen oszlott meg a község lakossága felekezetek szerint: ref:345, róm. kat.: 206, ág hitv.: 61. Volt-e templomuk vagy lelkészük a más felekezetűeknek, az idők folyamán felszívódtak-e a ref. egyházba, vagy pedig kitelepültek, a kezünk alatt levő feljegyzésekből meg nem állapítható.

 
A templom, templomtorony építése, javítása, felújítása:

A templom két megkülönböztethető részből áll. A hátsó rész, amely az egésznek 1/4 részét képezi, boltíves, tisztán felismerhető gót stílusban épült. Eredetileg kis kápolna lehetett, s valószínűleg a huszita korból származik. A templomnak mai nagysága 1801-ben adatott meg, amelyről a korabeli jegyzőkönyv a következőket mondja:

„1801-ik esztendőben, Szent György havának 11-ik napján akkoron uralkodó Felséges Király II. Ferenc kegyes engedelméből Szalóc helysége maga tulajdon költségén régi szoros kőtemplomát harmadfél öllel megnagyobbítani elkezdte és dűlőfélen levő fatornya helyett a templom végihez ragasztva levő kőtornyának építéséhez kezdett. Akkori Prédikátor volt tiszt. Bakó Ferenc uram, kurátor Nemes Bartók János uram, egyházfi Ambrús János. Szent Ivány havának 27-napján a torony tetejére a Gomb feltétetett. Szent András havának 29-ik napján pedig a templom tökéle-tesen elkészülvén az Isten számára fel is szenteltetett. Mely alkal-matossággal belül a templomba prédikálott Tiszt. Harangozó Miklós Berzétei Prédikátor, kívül pedig Tiszt. Tóth János Horkai Prédikátor. Jelen voltak ugyan akkor több prédikátorok is úgymint Báthori István Pelsőci, Katona Mihály Szilicei, Szilágyi Bálint Jabloncai és Szombati József Gicei prédikátorok”

Még ugyanebben az évben a templom tömör kőfallal lett körülkerítve. A gyülekezet tagjai e tettükkel tanúbizonyságát adták Isten iránti szeretetüknek.

 

Templomjavítási munkálatok több alkalommal történtek. 1832-ben Belegh István prédi-kátorságában – „a templombeli leromlott székek és a templom kerítésének rongyos fedélzet-jei reparáltatni a Curátor által elhatároztattak.”

 

1866-ban Ágoston Sándor papságában újra akad a templom körül nagyobb méretű dolog, miről a II. számú jegyzőkönyv 71-72 lapjain ezek vannak feljegyezve:

 „Ezen 1866-ik év különös emléket állított magának a Szalóci egyház jegyzőkönyvben az által mivel ennek folytán sikerült az egyház tagjainak régen táplált óhajtásukat megvalósítani, roskadozott tetejű, s alacsony falú templomjukat ismét kijavítani. a templom alapfalai 2 1/2 lábbal feljebb emeltettek, valamint a karzat is, egészen új fedél alá vétetett, s mennyezet és karzat újonnan festetett.

A kőműves munkát végezte társaival Klepus István pelsőci polgár s kőmíves mester. Az ács munkát elvállalta Matós Mihály szintén pelsőci polgár, segédei voltak Pál János, Bendik Mihály s Grobon András. A mennyezetet s karzatot festette rozsnyói asztalos mester Szoják János. Az egész munka folyamata alatt gondosan felügyelt Ambrús János egyházi gondnok. Az építés költségeit fedezte az egyház megtakarított pénztára. Ehhez járult az egyes egyház-tagok buzgó közreműködésük, kik is most szekérrel, majd kézi munkával mit és mennyit tettek, álljon itt a maradék tanúságára”.

 

1877-ben május 4-én tervbe vétetik a rozzant toronytető újbéli építése. Erről így írnak elődeink:

„Fejes László putnoki építőmester 700 forint saját anyagjából felépíti a toronytetőt tölgyfa szarufákra, s jól 3-or befestett első minőségű fenyő zsindellyel: a torony falat bemeszelteti az ablakokat lefesti. Ellátja őt az egyház – az építés ideje alatt – élelmezéssel és szálással. Az épületi anyagokat saját költségén fuvaroztatja helybe. A szükséges segédmunkásokat az egyház mindennap állítsa elő”. A gombfeltétel ünnepélyességek közt 1877. június 17-én meg-történik. A toronyépítés 1877. július havában befejeztetik. Lelkész ez időben Osváth István, gondok Csunyocska János.

 

1878. június havában váratlanul 40 forint gyűl be egy mulató társaságtól templom festésre. Bersényi Lajos rozsnyói ügyvéd ad e célra 10, Szobonya József végrehajtó 10, Sturman István helybeli birtokos 10. id. Csunyocska István 5, Osváth István lelkész 5 forintot. Gyűjtés indít-taték meg a nők között, eredménye 45 forint. Ebből a pénzből Sávolyi Nándor rozsnyói festő kifesti „ a templom falazatát, jó olajos festékkel a karzatot és székeket – a templom ajtót és ablakokat”.

Ebben az időben a tornyon a következő feliratok voltak: északról „Újítatott1877”, délről „Jöjj be Istennek áldotta, én készítettem néked e házat I. Móz. XXIV : 31”, nyugatról az ország útra ”Szorgalom, takarékosság és józanság az élet törvénye, ezeket kövessétek”.

 

Az orgona 1907-ik évben épült Liszkai Osváth Bertalan lelkész, ifj. Szombathy Pál tanító, Lőrincz István gondnok, Béres Sámuel, Csunyo b. János, Csunyocska András, Fábián István, A. Tömöl Márton, Lőrincz János, id. Ozsvat Márton prezsbiterek és Bene Benjámin egyházfi idejében. Építette Kerékgyártó István Debreczeni orgona készítő. 

 

1946-ban új tetőt kapa templom és a torony javítása végeztetett kívül-belül. Az építkezések anyagi terhe a gyülekezet tagjainak önkéntes adakozásból lett fedezve.

Az 1946, 1953 és 1956-57 években a templom-torony generál javítása végeztetett Csontos László lelkipásztor idejében. Az 1946. évben új toronytető. Gondnok: idb. Csunyocska László, egyházfi: Lőrincz Bálint. 1953. évben új templomtető. Gondnok: Tömöl Sándor. Az 1956-57. években templom és torony teljes rendbehozatala kivül – belül. /lásd az 1957. évi jegyzőkönyvet./ Templomszentelést 1957. okt. 20-án Dr. Varga Imre püspök végezte. Az összes munkálatokban és kiadásoknál a gyülekezet teljes odaadással részt vett. Jó példával jártak elől: Lőrincz Béla, Lőrincz Albin, Zsúdel István és idb. Ambrúzs János. A padokat festette szeretetből Vidinszky Árpád. Mindenért pedig Istené legyen a hála és dicsőség. 

 

A rendszerváltás után 1992-ben a községi önkormányzat hozzájárulásából és gyűjtésből megjavítódott a nagyon rossz állapotban lévő toronytető és templom falazata.

 

2003-ban Egyházközségünk presbitériuma  közösen a Község vezetőségével az első és második világháború áldozatainak emlékére emléktáblát állítatott a templom falán. Az emléktáblát leleplezte Köteles László, parlamenti képviselő és Borzy Bálint, polgármester, gondok. Az emléktáblát megáldotta és megszentelte ifj. Lucskay András, esperes.

 

2006-ban Szalóc Község megalapításának 680-ig évfordulója alkalmából kopjafát leplezett le a templomkertben közösen Dr. Erdélyi Géza püspök és Simon Zsolt parlamenti képviselő. A kopjafát megáldotta és megszentelte püspökünk.

 

2008-ban a Község első írásos említésének 765-ik évfordulója alkalmából emléktáblát leplezett le a templom falán Köteles László parlamenti képviselő és Borzy Bálint, polgár-mester, gondnok.

 

2008-ban nagy munkába fogtunk. Saját megspórolt pénzünkből és a „Szülőföld alap”-tól pályázati úton nyert pénzösszegből komplett új tetőt kapott templomunk és a fazsindelyes toronytető komplett felújítására került sor.

A harangokról:

A szalóci egyháznak már 1649-ben van harangja, kitűnik ez a következő feljegyzésből 1825-ből:

„ A szalóci 176 esztendeig szolgált harang ketté hasadván, nagyobb formába megöntetett a Szalóci Nt Eklézsia Dobsinán 1825. május 16-án, feltevődött pedig a toronyba 20-án estvéli 4 óra tájban, tiszt Várady József Prédikátor, Lőrincz György kurátor és Csunyocska Márton egyházfi urak idejében”. 1825-ben adatik tehát át a szolgálatnak a 176 éves, új-nagyobb formába öntött harang, rajta eme felirat olvasható: „Az Isten dicsőségének eszközéül újonnan öntette a Szalóci ref. ecclésia Dobsinán 1825 Eszt: Máj: X nap: Burger Lőrinc által”. Ezt a harangot a második világháborúban zsákmányolták el.

A toronyból ma már csak egy harang hívogatja az Isten házába a szalóci híveket, amely részben az egyháztagok adományából, részben pedig Lőrinc Judith asszony hagyatékából Valser Ferenc pesti mester által lett öntve 1871-ben.

Lelkészek névsora:

A gyülekezet lelkészei voltak: az első 1657-ben Huszti Mihály a következők: Beregszászi János /gályarab/, Maróti Mihály, Csáki Tamás, Kaposi István, Boros István, Györkei György, Tsebi Pál, Csáti Kis István, Bátorkeszi Ferenc, Szilágyi Pál, Ardai György, Várady József, Szathmáry Sámuel, Belegh István, Szathmáry Antal, Ágoston Sándor, Ozsváth István, Szabó Gyula – ez az a lelkész aki terjedelmesen feldolgozta a Szalóci anya és vígtelkei leányegyház történetét 1887-ben. Ebből a forrásból van merítve az egyház története is. Utána a következő lelkészek vol-tak: Osváth Bertalan, Sass Mihály, Tóth János, Molnár Sámuel, Deési Sándor, Simon József, Csontos László, Erdélyi Géza, /2008-ig püspök/, Szabó László – jelenleg gömörhorkai lelkész, Pozman Béla – jelenleg Kanadában szolgál, Radácsy Károly az utolsó választott helybeli lelkész – jelenleg pelsőci lelkész. 1986-tól nincs az egyháznak önálló lelkésze. A lelkészi szolgálatot a szomszédos egyházak /Rozsnyó, Berzéte, Körtvélyes/ végezték, 1994-től Szpisák István, 1998-tól André János szilicei lelkészek.  

Említésre érdemes:

Az 1891-ik év Február havában családonkénti összeírás rendeltetvén, úgy találtatott hogy a felekezetünkhöz tartozó lelkek száma Szalócon 348, Vígtelkén186, Gombaszögben pedig 24.

Más vallásúakkal Szalóc összes népessége 470, Vígtelke 211, Gombaszög 92.  Összesen tehát a lakosság száma: 773

 

Jelenleg az összlakosság Szalóc 374, Vígtelke 91, Gombaszög 0. Összesen: 465 ami 308 személlyel kevesebb mint 1891-ben. Szalóc és Vígtelke 1961-től közös közigazgatás alá tartozik. Szalócon egyháztagok száma: 109, Vígtelkén25.