Reformovaná kresťanská cirkev

REFORMOVANÁ KRESŤANSKÁ CIRKEV NA SLOVENSKU
CIRKEVNÝ ZBOR   S L A V E C

SZLOVÁKIAI REFORMÁTUS KERESZTYÉN 
ANYAEGYHÁZKÖZSÉG   S Z A L Ó C

Lelkészi Hivatal: 049 11 Slavec č. 79
IČO: 31967922
Bankszámla: 0511185203/0900
Telefon: 058/7922009 - lelkészi hivatal
                0948 744469 - gondnok 
e-mail: starosta@slavec.sk - gondnok

Lelkipásztor:
Nt. Mgr. ANDRÉ János
Lakcím: 049 52 Silica č. 2
Tel.: 058/7901170, 0905 230559
e-mail: andrejancsi@freemail.hu 
              annijancsi@post.sk

Beosztott lelkész:
Nt. Mgr. NYÉKY Miklós
Lakcím: 048 01 Rozsnyó, M.R.Štefánika 1
Tel.: 0918  212184 
e-mail: arsnova1983@gmail.com

SZALÓCI ANYAEGYHÁZKÖZSÉG:

GONDNOK:
BORZY Bálint, Szalóc 112

PRESBITEREK:

1. AMBRÚS Gézáné, Szalóc 127
2. özv. CSEFO Sándorné, Szalóc 107
3. FERENCZ Tamás, Szalóc 97
4. HURÁK Jánosné, Szalóc 108
5. id. JÁNÓ Géza, Szalóc 83
6. KLOBUŠNÍK Vladimírné, Szalóc 93
7. LŐRINCZ Margitka, Szalóc 132
8. MÁZIK Józsefné, Szalóc 31
9. PAVLÍK Jánosné, Szalóc 90 
10. RÁKAY Csaba, Szalóc 22 
11. VIDINSZKY István mérnök, Szalóc 104

PÓTPRESBITEREK:

1. BARTÓK Gyuláné, Szalóc 
2..HURÁK Ottóné, Szalóc 34 
3. JÁNÓ Gézáné, Szalóc 83
4. özv. KOVÁCS Józsefné, Szalóc 33
5. RÁKAY Csabáné, Szalóc 22
6. SZLABY István, Szalóc 91 

  
VÍGTELKEI LEÁNYEGYHÁZKÖZSÉG:

GONDNOK:
BOKROS Gyula, Vígtelke 3

PRESBITEREK:

1. özv. BUKÓ Józsefné, Vígtelke 31
2. MÁTÉ Gábor, Vígtelke 10 
3. MÁTÉ Gáborné, Vígtelke 10

PÓTPRESBITEREK:

1. özv. BENE Jánosné, Vígtelke 5
2. özv. TURZÁK Mihályné, Vígtelke 46

TISZTELETBELI GONDNOK:

1. özv. BORZY Bálintné, Szalóc 112

TISZTELETBELI PRESBITEREK:

1. özv. BENE Benjáminné, Szalóc 4
2. özv. GYÖRGY Gézáné, Szalóc 99
3. özv. GYÖRGY Istvánné, Szalóc 111
4. özv. HANK Gyuláné, Szalóc 10

Rendszeresen tartott alkalmaink:

- Vasárnapi istentiszteletek - 10,00 órai kezdettel Református templom Szalóc
   11,00 órai kezdettel  - kéthetente Református templom Vígtelke
- Bibliaórák - októbertól - márciusig szerda este 18,00 órai kezdettel Parókia gyülekezeti terem Szalóc   
 

A szalóci református egyház története:

A hatalmas Bebek család és a herceg Eszterházyak által uralt kisközség a rozsnyói járásban a Sajó jobbpartján fekszik. A szalóci református egy-ház alapításának ideje – forrásmunkák hiányában – pontosan nem határozható meg. Annyi azonban elfogadhatónak látszik, hogy lassan, észrevétlenül terjedtek el itt a külföldi nagy reformátorok tanai, de róm. kat. egyház kötelékéből nyíltan ki nem lépett sokáig. 1529-ben jött Gömörbe Fischer András reformátor, s főleg ezen vidéken tanított Luther tanainak szellemében egészen 1542-ig, amikor is Bebek Ferenc, az erőszakos várúr elfogatta. Utódja, Lendischer György – bár félt Bebek üldözésétől – a prot. vallás terjesztésével fel nem hagyott.

Ebben az időben került Szádvár, Krasznahorka és Pelsőc urának, Bebek Ferencnek az udvarába Patóchy Zsófia, mint fiának a felesége, aki egészen megnyerte apósát az új hit számára. Hogy melyik új hitnek? Bizonyára a helvétnek, hiszen Luther követőinek állhatatos üldözője volt. 1552-ben a szomszédos Gombaszögön a vörös barátok kolostora lerombolta-tott, a barátok elkergettettek, a környék ura protestáns hitre tért, s a „cuius regio, eius religio” elv alapján Szalóc község is protestánssá lett. Hogy voltak helvét hitvallásúak Rozsnyó vidékén, mutatja az a tény is, hogy a „murányi fraternitásnak /ág. ev. esperesség/, semmi közük. Ezen feltevésekből kiindulva a szalóci ref. egyház megalapításának ideje

1540 – 1560-ra tehető, s alapítója valószínűleg  Patóchy Zsófia apósa, Bebek Ferenc volt.

Szalóc kezdetben Berzéte fíliája volt. A korábbi feljegyzések alapján biztosan mondhatjuk, hogy Szalóc 1657-től külön anyaegyház, s hozzá lett csatolva Vígtelke, mint leányegyház. Egy 1886-ból származó statisztika alapján a következőkképpen oszlott meg a község lakossága felekezetek szerint: ref:345, róm. kat.: 206, ág hitv.: 61. Volt-e templomuk vagy lelkészük a más felekezetűeknek, az idők folyamán felszívódtak-e a ref. egyházba, vagy pedig kitelepültek, a kezünk alatt levő feljegyzésekből meg nem állapítható.

A templom, templomtorony építése, javítása, felújítása:

A templom két megkülönböztethető részből áll. A hátsó rész, amely az egésznek 1/4 részét képezi, boltíves, tisztán felismerhető gót stílusban épült. Eredetileg kis kápolna lehetett, s valószínűleg a huszita korból származik. A templomnak mai nagysága 1801-ben adatott meg, amelyről a korabeli jegyzőkönyv a következőket mondja:

„1801-ik esztendőben, Szent György havának 11-ik napján akkoron uralkodó Felséges Király II. Ferenc kegyes engedelméből Szalóc helysége maga tulajdon költségén régi szoros kőtemplomát harmadfél öllel megnagyobbítani elkezdte és dűlőfélen levő fatornya helyett a templom végihez ragasztva levő kőtornyának építéséhez kezdett. Akkori Prédikátor volt tiszt. Bakó Ferenc uram, kurátor Nemes Bartók János uram, egyházfi Ambrús János. Szent Ivány havának 27-napján a torony tetejére a Gomb feltétetett. Szent András havának 29-ik napján pedig a templom tökéle-tesen elkészülvén az Isten számára fel is szenteltetett. Mely alkal-matossággal belül a templomba prédikálott Tiszt. Harangozó Miklós Berzétei Prédikátor, kívül pedig Tiszt. Tóth János Horkai Prédikátor. Jelen voltak ugyan akkor több prédikátorok is úgymint Báthori István Pelsőci, Katona Mihály Szilicei, Szilágyi Bálint Jabloncai és Szombati József Gicei prédikátorok”

Még ugyanebben az évben a templom tömör kőfallal lett körülkerítve. A gyülekezet tagjai e tettükkel tanúbizonyságát adták Isten iránti szeretetüknek.

Templomjavítási munkálatok több alkalommal történtek. 1832-ben Belegh István prédi-kátorságában – „a templombeli leromlott székek és a templom kerítésének rongyos fedélzet-jei reparáltatni a Curátor által elhatároztattak.”

1866-ban Ágoston Sándor papságában újra akad a templom körül nagyobb méretű dolog, miről a II. számú jegyzőkönyv 71-72 lapjain ezek vannak feljegyezve:

 „Ezen 1866-ik év különös emléket állított magának a Szalóci egyház jegyzőkönyvben az által mivel ennek folytán sikerült az egyház tagjainak régen táplált óhajtásukat megvalósítani, roskadozott tetejű, s alacsony falú templomjukat ismét kijavítani. a templom alapfalai 2 1/2 lábbal feljebb emeltettek, valamint a karzat is, egészen új fedél alá vétetett, s mennyezet és karzat újonnan festetett.

A kőműves munkát végezte társaival Klepus István pelsőci polgár s kőmíves mester. Az ács munkát elvállalta Matós Mihály szintén pelsőci polgár, segédei voltak Pál János, Bendik Mihály s Grobon András. A mennyezetet s karzatot festette rozsnyói asztalos mester Szoják János. Az egész munka folyamata alatt gondosan felügyelt Ambrús János egyházi gondnok. Az építés költségeit fedezte az egyház megtakarított pénztára. Ehhez járult az egyes egyház-tagok buzgó közreműködésük, kik is most szekérrel, majd kézi munkával mit és mennyit tettek, álljon itt a maradék tanúságára”.

1877-ben május 4-én tervbe vétetik a rozzant toronytető újbéli építése. Erről így írnak elődeink:

„Fejes László putnoki építőmester 700 forint saját anyagjából felépíti a toronytetőt tölgyfa szarufákra, s jól 3-or befestett első minőségű fenyő zsindellyel: a torony falat bemeszelteti az ablakokat lefesti. Ellátja őt az egyház – az építés ideje alatt – élelmezéssel és szálással. Az épületi anyagokat saját költségén fuvaroztatja helybe. A szükséges segédmunkásokat az egyház mindennap állítsa elő”. A gombfeltétel ünnepélyességek közt 1877. június 17-én meg-történik. A toronyépítés 1877. július havában befejeztetik. Lelkész ez időben Osváth István, gondok Csunyocska János.

1878. június havában váratlanul 40 forint gyűl be egy mulató társaságtól templom festésre. Bersényi Lajos rozsnyói ügyvéd ad e célra 10, Szobonya József végrehajtó 10, Sturman István helybeli birtokos 10. id. Csunyocska István 5, Osváth István lelkész 5 forintot. Gyűjtés indít-taték meg a nők között, eredménye 45 forint. Ebből a pénzből Sávolyi Nándor rozsnyói festő kifesti „ a templom falazatát, jó olajos festékkel a karzatot és székeket – a templom ajtót és ablakokat”.

Ebben az időben a tornyon a következő feliratok voltak: északról „Újítatott1877”, délről „Jöjj be Istennek áldotta, én készítettem néked e házat I. Móz. XXIV : 31”, nyugatról az ország útra ”Szorgalom, takarékosság és józanság az élet törvénye, ezeket kövessétek”.

Az orgona 1907-ik évben épült Liszkai Osváth Bertalan lelkész, ifj. Szombathy Pál tanító, Lőrincz István gondnok, Béres Sámuel, Csunyo b. János, Csunyocska András, Fábián István, A. Tömöl Márton, Lőrincz János, id. Ozsvat Márton prezsbiterek és Bene Benjámin egyházfi idejében. Építette Kerékgyártó István Debreczeni orgona készítő. 

1946-ban új tetőt kapa templom és a torony javítása végeztetett kívül-belül. Az építkezések anyagi terhe a gyülekezet tagjainak önkéntes adakozásból lett fedezve.

Az 1946, 1953 és 1956-57 években a templom-torony generál javítása végeztetett Csontos László lelkipásztor idejében. Az 1946. évben új toronytető. Gondnok: idb. Csunyocska László, egyházfi: Lőrincz Bálint. 1953. évben új templomtető. Gondnok: Tömöl Sándor. Az 1956-57. években templom és torony teljes rendbehozatala kivül – belül. /lásd az 1957. évi jegyzőkönyvet./ Templomszentelést 1957. okt. 20-án Dr. Varga Imre püspök végezte. Az összes munkálatokban és kiadásoknál a gyülekezet teljes odaadással részt vett. Jó példával jártak elől: Lőrincz Béla, Lőrincz Albin, Zsúdel István és idb. Ambrúzs János. A padokat festette szeretetből Vidinszky Árpád. Mindenért pedig Istené legyen a hála és dicsőség. 

A rendszerváltás után 1992-ben a községi önkormányzat hozzájárulásából és gyűjtésből megjavítódott a nagyon rossz állapotban lévő toronytető és templom falazata.

2003-ban Egyházközségünk presbitériuma  közösen a Község vezetőségével az első és második világháború áldozatainak emlékére emléktáblát állítatott a templom falán. Az emléktáblát leleplezte Köteles László, parlamenti képviselő és Borzy Bálint, polgármester, gondok. Az emléktáblát megáldotta és megszentelte ifj. Lucskay András, esperes.

2006-ban Szalóc Község megalapításának 680-ig évfordulója alkalmából kopjafát leplezett le a templomkertben közösen Dr. Erdélyi Géza püspök és Simon Zsolt parlamenti képviselő. A kopjafát megáldotta és megszentelte püspökünk.

2008-ban a Község első írásos említésének 765-ik évfordulója alkalmából emléktáblát leplezett le a templom falán Köteles László parlamenti képviselő és Borzy Bálint, polgár-mester, gondnok.

2008-ban nagy munkába fogtunk. Saját megspórolt pénzünkből és a „Szülőföld alap”-tól pályázati úton nyert pénzösszegből komplett új tetőt kapott templomunk és a fazsindelyes toronytető komplett felújítására került sor.

A harangokról:

A szalóci egyháznak már 1649-ben van harangja, kitűnik ez a következő feljegyzésből 1825-ből:

„ A szalóci 176 esztendeig szolgált harang ketté hasadván, nagyobb formába megöntetett a Szalóci Nt Eklézsia Dobsinán 1825. május 16-án, feltevődött pedig a toronyba 20-án estvéli 4 óra tájban, tiszt Várady József Prédikátor, Lőrincz György kurátor és Csunyocska Márton egyházfi urak idejében”. 1825-ben adatik tehát át a szolgálatnak a 176 éves, új-nagyobb formába öntött harang, rajta eme felirat olvasható: „Az Isten dicsőségének eszközéül újonnan öntette a Szalóci ref. ecclésia Dobsinán 1825 Eszt: Máj: X nap: Burger Lőrinc által”. Ezt a harangot a második világháborúban zsákmányolták el.

A toronyból ma már csak egy harang hívogatja az Isten házába a szalóci híveket, amely részben az egyháztagok adományából, részben pedig Lőrinc Judith asszony hagyatékából Valser Ferenc pesti mester által lett öntve 1871-ben.

Lelkészek névsora:

A gyülekezet lelkészei voltak: az első 1657-ben Huszti Mihály a következők: Beregszászi János /gályarab/, Maróti Mihály, Csáki Tamás, Kaposi István, Boros István, Györkei György, Tsebi Pál, Csáti Kis István, Bátorkeszi Ferenc, Szilágyi Pál, Ardai György, Várady József, Szathmáry Sámuel, Belegh István, Szathmáry Antal, Ágoston Sándor, Ozsváth István, Szabó Gyula – ez az a lelkész aki terjedelmesen feldolgozta a Szalóci anya és vígtelkei leányegyház történetét 1887-ben. Ebből a forrásból van merítve az egyház története is. Utána a következő lelkészek vol-tak: Osváth Bertalan, Sass Mihály, Tóth János, Molnár Sámuel, Deési Sándor, Simon József, Csontos László, Erdélyi Géza, /2008-ig püspök/, Szabó László – jelenleg gömörhorkai lelkész, Pozman Béla – jelenleg Kanadában szolgál, Radácsy Károly az utolsó választott helybeli lelkész – jelenleg pelsőci lelkész. 1986-tól nincs az egyháznak önálló lelkésze. A lelkészi szolgálatot a szomszédos egyházak /Rozsnyó, Berzéte, Körtvélyes/ végezték, 1994-től Szpisák István, 1998-tól André János szilicei lelkészek.  

Említésre érdemes:

Az 1891-ik év Február havában családonkénti összeírás rendeltetvén, úgy találtatott hogy a felekezetünkhöz tartozó lelkek száma Szalócon 348, Vígtelkén186, Gombaszögben pedig 24.

Más vallásúakkal Szalóc összes népessége 470, Vígtelke 211, Gombaszög 92.  Összesen tehát a lakosság száma: 773

Jelenleg az összlakosság Szalóc 374, Vígtelke 91, Gombaszög 0. Összesen: 465 ami 308 személlyel kevesebb mint 1891-ben. Szalóc és Vígtelke 1961-től közös közigazgatás alá tartozik. Szalócon egyháztagok száma: 109, Vígtelkén25.

A vígtelkei templomról:

A vígtelkei leányegyház templomával csak eme szűkszavú feljegyzés található az egyház 1. sz. jegyzőkönyvében:

„ Anno 1785 a Vittelkei Filiális Eklésiában falu közepén romláshoz közelítő fa templom helyett új helyen kő templom építtetett és abban az eszt. aug. 7-dik napján Isten dicsőítésére felszenteltetett, amely alkalma-

tossággal a templomon belül prédikállott Tisz. Szilitzei prédik. Szeőts István uram, kívül pedig Berzétei préd. Harangozó Miklós úr”.

Kis helyen épült szent egyház, a sziklás hegység lábán, közvetlen közelében a völgyön elterülő falunak, csaknem összeköttetésben a lakházakkal, a szikla hegységből csendesen kibuggyanó forrás mellett, hol a testi szomjúság kristálytiszta, pompás hideg vízzel oltható el. A csörgedező patakot képező forrás tőszomszédságban fekszik a lelki szomj kielé-gítésének szent hajléka. Hozzá ez idő szerint kőből csinosan kirakott, gondozott lépcső vezet fel, mintha ez is jelképezni akarná a magasba mene-telt, a lélek Isten trónusához való emelkedést! Hogy a hely természet adta szépsége még elvarázslóbb legyen, egy száradós körtefa lombjai fogadják a hívő lelket – nyáron át hűs árnyaikkal a lépcsőzet közepén, amely gyümölcsfa ezen kívül, hogy kiváló szép alakzatú, elárverezett gyümölcsel pár forinttal rendesen gyarapítja az egyház pénztárát. Ismétlem, hogy  vígtelkei elődeink szebb helyen nem építhették volna a Kálvini reformá-ció szent sátorát, mint ahol van. Mintegy őrszem vigyáz a helység, a kanyargó völgy felett, melyet a bokros partú Sajó vize, s a kitűnő karban tartott állami út és vasút szel át. Ha megcsendül a hegyre épült Sionunkban az ékes nyelv a hívogató harangszó, ha megrendül a hívek ajakán a  szívvel lélekkel s nagy gyakorlottsággal mondott ének, aláhangzik az a völgybe, s kényelmes járművén haladó úr, valamint a szegény sorsú uta-

zó Isten imádására buzdul!

     A nagyon látogatott egyszerű, de csinos tiszta templomban eme fel-iratokat találjuk:

a) a tornácból bevezető ajtó felett: „Építtetett MDCCLXXXV Esztendő-ben akkori Prédikátor B. Keszi Ferenc o. mester Tarjányi István idejök-

ben. Fő Kurátor Csefo István Egyházfi Drenko János, Főbíró Laczko János, Polgár Bene Mihály szorgalmatosságok által 1785”.

b) A mennyezet közepén: „Építetett 1785 idejekben Tsefo András, Kovács András, Bene Mihály, Bene János A Felséges róm. csász. és magyarországi Vezérünk Második József engedelméből építettük”.

c) Az ifjúság  karzaton: „ Pred XII:3 És emlékezzél meg a Te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében”. „ Solt XXV:7: Az én ifjúságomnak bűneiről és az én vétkeimről meg ne emlékezzél”.

 A templom tetőt 1810 és 11-ben javítják és zsindelyezék 271 forint 92 dr költséggel. Ettől fogva jó hosszú ideig – a tornác kivételével, melyet 1818-ban 8 f 15 dr költséggel zsindelyeznek – nincs a templom tetővel baj. 1855, 58 és 60-ban újra találunk említést a gondnoki számadások közt zsindely, stb-ről. A falakat 3-or meszelik 1807, 1852 és 1863-ban, hanem ami feltűnő – az ablakokkal van sok vesződség, pajkos gyermekek hajigálják-e be, állatok férkőznek e hozzá?, de sokszor sok kiadás fordíttatik rá. 1808, 22, 34, 35, 44, 49, 57 stb. időkben 93 forint 31 dr  költenek rá összesen.

 A legújabb időben 1885-ben javíttatik a templom tető 290 frt. 71 dr. költséggel, s valamint az anyaegyház temploma, úgy ez is kifogástalan karban van, virágozik, virágozzék is mid a kettő mindörökké!

A vígtelkei toronyról:

1866-ban a derék öreg úr Ágoston Sándor papságában toldatik a templomhoz, addig a falu közepén álló úgynevezett „harangláb”-ban van Vígtelke érdekes régisége a kis harangocska.

 A nevezett évben Máté István akkori gondnok „kiváló buzgólkodása folytán” hozzáfognak a torony építéshez és a lakosok nagy lelkesedése és szíves segítség adása mellett Barna Illés és Pál horkai kőmíves, és Matós Mihály pelsőczi ácsmesterek hozzá, illetve eléje ragasztják a kies helyre épült templomnak a csinos tornyot, melynek felirata ez:

 „Építetett az Vígtelkei Reformata Egyház ifjabb Máté István gondnok-sága alatt Egyházfi Parti Mihály 1866-ik évben”.

A vígtelkei harangról:  

Vígtelke kő templomában szintén a harang hívogatja a buzgó híveket Istennek tiszteletére. Az egyik – az 1806-iki vizitáció szerint 54 ft-os, rajta dió nagyságú lyuk van. állítólag egy katonatiszt golyója okozta haj-

danta, Ennek ellenére szép tiszta hangon szól. Réges régi a kis harang – szájhagyomány szerint – a csehek korából való, mutatja ódonságát, kopatott, megviselt kinézése, darabos felülete. Nyomás vagy felirat felső részén elmosódott. E kis harangocska egymagában szolgált századokon át Vígtelkén, mígnem a tevékeny Ágoston Sándor papságában 1866-ban rendelnek Pestről egy 216 fontos harangot 228 ft költséggel, s azt július

1-én ünnepélyesen felavatják, felirata a következő:

     „ A vígtelkei Helv. hitv. egyház költségén és használatán öntötte Valser Ferencz Pesten 1866”.

 A vígtelkei templomról, toronyról és harangról az 1887-es évben Szabó Gyula lelkész által írt feljegyzésekből merítettünk.

 A kommunista korszakban a templom kívülről, belülről nagyon lerobbant állapotba került. 1992-ben a község aktív polgárai és a község előljárósága hozzájárulásával elkezdődött  a templom teljes felújítása ami 1993-ban fejeződött be. Ebben az évben pedig Bene Zoltán professzor úr Vígtelkei származású Budapesti lakos új harangot adományozott a refor-mátus egyháznak. A felújított templom és az új harang ünnepi isten-tisztelet keretén belül volt megszentelve Dr. Mikó püspök úr által.

2004-ben a III-ik falunapok keretén belül a II. világháború áldozatai-nak emlékére a templom falán emléktáblát leplezett le Dr. Eredélyi Géza, püspök és Komlóssy Zsolt, parlamenti képviselő. Az emléktáblát megáldotta és megszentelte püspökünk. 

2007-ben a templom kazettás mennyezete volt restaurálva, melyet saját megspórolt pénzből és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával  valósítottunk meg. 

               
ESEMÉNYEK KÉPEKBEN IS: 

Tiszteletbeli gondnoknőnket köszöntöttük 80-ik születésnapja alkalmából 2012. január 29-én. Több éven keresztül presbitere és 1995-től 2002-ig gondoka volt anyaegyházközségünknek. A vígtelkei leányegyházközség gondoka a következő versel köszöntötte őt: 

Borzyné – Lőrincz Emma - 80

Biblia és gyeplő
Olyan volt a sorsa
Remélt, hitt, szeretett
Zengett az éneke a szalóci templomba
Isten félő lévén, hitben nem volt kezdő
Nehéz időkben, református híveket vezetett
Élt jóban és rosszban, két gyermeket nemzett

Legendákat mondott néprajz kutatónak

Ősökről mesélt, tudta, szebb lesz majd a holnap

Rokonlelkű, kemény, férfi helyét állta

Istenét szerette, szívét, hogy kitárta

Nevelt két gyermeket, később unokákat

Cédrusfa Úrasztalnál vette az Úrvacsorákat

Esze, hogy jól vágott, osztály első volt Ő

Mondják a barátnők, így adta Teremtő

Mivel, hogy a sok föld, sok munkával is jár

A faluban maradt, kár volt ez, vagy nem kár?

2012. március 04.

Örömteli történés a szalóci református anyaegyház keretén belüli vígtelkei leányegyházban volt, ahol az utolsó években az elhalálozások által, kezdett csökkenni az egyháztagok száma és létszámnövekedés nem utatkozott. Hozzá kell ehhez tenni, hogy nagyon kis közösségről van szó, hiszen az összlakosság száma 90 körül mozog és ebből az egyháztagok száma 40 körüli. Még elszomorítóbb az aktív templomlátogatók száma ami átlagban 7, az is 60 éven felüli. Ezért éreztünk elégtételt akkor, amikor Nt. Nyéky Miklós beosztott lelkészünk által fölkészített és a presbitériumunktól támogatott 4 fiatal - Bacso Éva, Fandák Miroslav, Fodor Attila és Lenkei dikó konfirmációját viszhangozták az 1785-ben épült templomunk falai. Ekkor vettek először Úri vacsorát is. 
Ehhez kapcsolódott még 2 keresztelő is /1 fiú Fandák Miroslavés 1 gyermek Fodor Krisztián/. 

2012. március 8-10.

Környékbeli református, de evangélikus és katolikus hittestvérekkel Vígtelkén háromnapos evangelizáció bizonyította a legjobban, ahogy az emberek vágynak a lelki malasztra is, hiszen ez a böjt alatti napok-
ban zajlott le. Ezen alkalom azért is volt felemelőbb, hiszen az igét mind a három nap Nt. Berkesi Gábor, budapesti, Pozsony utcai gyülekezet lelkipásztora hirdette, aki a Bibliai téziseket  a mai ember megkérdő-
jelezhető életstílusának visszahatásait próbálta lefesteni a hitélettel kapcsolatban. Kifejezetten meghitt hangulatot biztosítottak ehhez a lelkészeink gitár és szintetizátor kíséreteikkel aláfestett egyházi ének-
einkhez, akikkel együtt énekeltek a körülbelül 100 személyt kitévő hittestvérek is. Külön örömet hozott a körünkbe a Gömöri lelkészek zenekar. A lelkiek után jólesett a szeretetvendégség keretén belüli édes és sós finomságok változatos ízei, amit teával öblögettek le a résztvevők, baráti beszélgetésekkel egybekötve. Ezt a meghittséget csak a Krasznahorkai vártűz tette szomorúvá, amit spontán – közös „Krasznahorka büszke vára” dallal fejeztünk ki, bízva abban, hogy jószívű adakozással mi is hozzájárulunk a leégett tetőszerkezet és 
történelmi ereklyéink kijavításához és restaurálásához szakemberektől fémjelezve.

2012. március 18.

Az 1848-as szabadságharcra emlékeztünk. Ünneplésünket a szalóci templomkertben kezdtük. Egy meghitt program keretén belül megkoszorúztuk az ott álló kopjafát és a templom  falain belüli istentiszteleten 
is megemlékeztünk hős vértanúinkról. Lelkészünk igehirdetésében kitért a bibliai égő csipkebokorra, jelenkori aktualitására, hogyan figyelmezteti Isten a mai híveit, ha nem veszik figyelembe a biblia írt szavait és hitetle-
nül elfordulnak családjuktól, hazájuktól, gyökereiktől, hitüktől a földi javak miatt. Ilyen példákat hozott fel a pár évtizede történt szilicei templomtoronyba csapó villámról, annak meggyulladásáról, és hogy ez hogyan 
ébresztette föl sok sziliceiben a hit szunnyadozó parázsát, személyesen a mai gondnokasszonyban. Legaktuálisabb azonban a krasznahorkai vártűz, mely lelkészünk bizonyságtételében a kátébeli „véletlenek nincsenek” juttatta eszünkbe. Figyelmeztetés ez talán azon magyar testvérek számára akik a népszámlálási adatok szerint nem vallották sem magyarnak, sem reforátusnak magukat, földi boldogulásuk miatt tették mérlegre magyarságukat, hitüket, hovatartozásukat. Tüzet ébreszteni a szívekben fejeztük ki mi szalóci és vígtelkei magyar reformátusok egy szimbolikus aktussal – mégpedig ezen istentiszteleten a „Krasznahorka büszke vára” Szalóka éneklőcsoport által dallamokra az Úrasztalon égő gyertyáról minden jelenlévő meggyújtott egy gyertyát és ezt az Úrasztalára helyezve közösen énekelte ezt a „felvidéki himnuszt”. Ezen istentiszteletet és a Szabadságharcra való megemlékezést nemzeti imádságunk a himnusz  eléneklésével zártuk. Ezután a kultúrházban szeretetvendégségre került sor.  

2012. április 15.

A vígtelkei leányegyházközség gondnokhelyettesét, pénztárosát özv. Bukó Józsefnét
köszöntöttük presbiteri gyűlés keretén belül 70-ik születésnapja alkalmából. 
Bokros Gyula, gondnok verse:

B. N. M.  - HETVEN

Habár nem néz ki úgy, de már annyi - ka
Eltelt ez a pár évecske ugye, Manyi - ka 
Tartalmas élet áll mögötted, immár
Voltál lány, feleség, vagy anya, nagymama,
                  - na meg nyakadon két pénztár
Elég volna már a munkából, de csak bírd ki,
                   - míg az egészséged tart, engedi
Ne add fel a harcot, küzdj és bízva bízzál
                   - hisz ez az ISTENI !!!!!!!!!!

Békét, boldogságot, bizalmas barátot 
Nanyon nívós nektár - nedüs nefelejcsvirágot
Manyikának mondjunk minden mesés MIATYÁNKOT

2012. május 06.

Egyházmegyei közgyűlés - Pelsőc. Istentisztelettel kezdődött a templomban. Az istentisztelet végén saját versét elmondta Bokros Gyula, vígtelkei gondnok. A közgyűlés az Inkubátor házban volt megtartva tartalmas programpontokkal. Egyházunkat Borzy Bálint, gondok képviselte. Vendégként részt vettek: özv.
Csefo Sándorné és Hurák Jánosné, szalóci presbiterek, valamint Bokros Gyula, vígtelkei gondnok.